rég volt bármi is olyan pozitív hatással a húgommal való kapcsolatomra mint hogy megígértem hogy elviszem az új vámpíros filmre. a vámpírozás 2009 harrypotterezése.

két rész flashforward, egy sorozatgyilkosos documentary, aztán house amiben kutner meghal aztán a nő is meghal és mindenki sír, most nácis-deportálós második vh-s documentary, és máris kezdek befordulni.

van ez a történelemdolgozat holnap, nagy anyag, részletes és nehéz. olyan fajta amit a hozzám hasonszőrűek maximum hármasra írhatnak meg. az a tíz év a magyar közoktatásban azt súgja hogyha ebbe most beleraknék 4+ óra időt sem tudnék jobban teljesíteni mint így nulláról. annál elszomorítóbb dolog is kevés van mint amikor sokat beleraksz valamibe, aztán pofára esel mint amikor 12 évesen csillogósra kitakarítod a nappalit és várod hogy anyukád észrevegye amikor hazajön és örüljön neki, erre anyukád haza is jön és ordas módon lebasz amiért nem mosogattál el. egy idő után aztán hagyod az ilyesmit a picsába. pont mint a dolgozatokkal.

én macskabaglyot szeretnék karácsonyra ♥

szarul a hurok
(szorul a hurok)

environment environment environment ezt a szót felejtettem el a vizsgáztató faszarcú volt és szerintem én a múlt hétvégén láttam őt táncolni a pécsiest caféban belekötött mindenbe, és meg annyit beszéltem a semmiről, pedig pénteken a legeslegutolsó vizsgázóra már biztos senki sem kíváncsi. jövő héten eredmény.

na ki megy francia zászló-színű körömmel érettségizni angol nyelvből? im so classy, bitchaaaz.
(az ujjaim vállalhatalanul ronda hurkaujjak, normális ember ezt nem mutogatná. de még mindig jobb mint az az ember akit láttam a discovery channelen, neki olyan betegsége volt hogy 20 centi vastagságban szemölcsök nőttek a kezére a lábára és a farkára, és nem tudták leszedni, nekem legalább még нет szemölcs)

az mit mond el a kapcsolatodról hogy az iwiwre feltöltött számos smárolós képen az ő arca direkt egyszer sem látszik? végre rakhatsz valakivel smárolós képeket, viszont őt magát szégyelled? jaj de gonosz vagy.

amikor az érettségire fenntartott két szabadnapomon felkelek nyolckor franciát fordítani és házit írni, fél egyre bemegyek órára hogy ne bukjak meg maradjak le, délután fizikára megyek, holnap* reggel fizikából adok számot a tudásomról, aztán tényleg beoltatom magam a gyilkos kór ellen, és megpróbálok háromra beérni szóbelizni.

*a nap amiben koncentrálódik az életem három nagy félelme és hisztériatémája a fizika az injekciós tűk és az érettségi, én sírni fogok

este a legrosszabb amikor olyan mintha vákuumot ennék, a szorítás lemegy a torkomon át a mellkasomba és ellopja az oxigént ezért a tüdőm többet szeretne még még még de akkor még annál is jobban fáj.

pause, zúg-e még a porszívó, resume, end, play again, pause, még mindig a porszívó, resume, max-e a hangerő, nem, volume up, pause, resume
ezt több mint 25 perce, akkor ébresztett. itt, ahol sosem jár, vajon attól lesz-e minden jobb ha tüntetően egymás seggében porszívózunk?

a családterápiáról még nem is írtam, pedig de jó volt. leültünk körbe, volt rajzolós rész*, aztán kommunikáltunk, az egyik pszichiáter szerint huszonkét évesnek látszom**. lényegében ugyanaz történt mint akkor amikor nincs ott két középkorú nő aki magáz engem, hogy én mondom a hülyeségeimet, kommunikáció meg nem történik, vagyis csak annyi hogy mindenki visszafogja magát. konklúziónak a vezető néni levonta hogy krízis van.

*rajzold le a család kapcsolatait ahogy te látod, ekkor szerettem volna távozni
**ez fail

hogy pénteken én még szóbelizek az azért jó mert már érzem a szokásos lélekállapotot hogy felpofoznivaló és neurotikus vagyok, meg hogy amikor a fogadj örökbe kutyás plakátoktól érzékenyülök el, az tragédia, az érettségi sok tekintetben tényleg olyan mintha terhes lennék.
utána írok majd másról is.

tegnaptól már én is farmvillezek, ma elmentem vérvételre ahol nem féltem, aztán megtudtam hogy átmentem az érettségin* nagyon, sőt a mai négy dolgozatból három elmaradt, jó nekem.

*94%

most fekete-szemeteszsákban-akarok-partizni-hangulatban vagyok, ne bántson senki.

amíg aludtam a ház kivirult, iphone-t kötöttek a hangfalrendszerre, rotyog az egy hétig pácolt vadas, és még tiramisut is láttam a hűtőben az xputtonyos tokaji mellett. kiderült hogy a szüleim a náluknál x levellel burzsoább barátaikat hívták meg ma estére, pedig én azt hittem a családterápia volt ennyire hatásos.

ájulásszerűen elaludtam, majd felébredtem, és eszembe jutott hogy elfelejtettem mondani anyukámnak hogy ma nem jön fenyő miki a koncertre (!!!), meg bocsánatot kérni tőle mert aludni volt pofám egy ilyen szép péntek délutánon, meg oh, apukámtól is kellene pénzt kérnem a mai partira, aztán kitaláltam hogy majd a családterápián. csak igazából nem tudom hogy ilyeneket ott szabad-e. vagy nem. vagy hogy épp ilyenekre van-e kitalálva.

a napomról meg az a tanulság, hogy soha többet nem szabad előre postolnom semmit mert abból a háromból egy sem történt meg ma.

a holnapi nap programajánlata az ordas fosból szépen ível az igazán tényleg awesome dolgok és helyek felé.

fizikadolgozat → vérvétel → fenyő miki koncert